ÚJ FEJEZET A CSALÁDI BORÁSZATBAN

Brindza Alpár nem gyerekkora óta készült borásznak. A családi vállalkozás Brindza Ferenc szőlőtelepítésével indult, fia pedig később kapcsolódott be a munkába, kíváncsiságból. Ma már ő viszi tovább a borászat egyik új irányát: a borok mellé brandyt is készítenének, külön arculattal és saját történettel. Közben egy új birtokon olyan fejlesztésekben gondolkodnak, amelyek a párlatkészítést, a kóstolókat és a vendégfogadást is összekapcsolnák a jövőben.
Brindza Alpár először nem úgy tekintett a családi borászatra, hogy egyszer az ő feladata lesz. Édesapja, Brindza Ferenc kérdezte meg tőle, szeretne-e foglalkozni vele. A válasz akkor még inkább kíváncsiságból született. Szerette a bort, ezért úgy volt vele: kipróbálja, milyen a borászszakma.
A családi szőlészet alapjait 2008–2009-ben Brindza Ferenc fektette le, ekkor telepítette az első ültetvényeket, a borászat pedig 2011-ben alakult meg. A kezdeti terület 12 hektár volt, mely már akkor is nagyobb lehetőséget adott, mint amekkorát az induló pince ki tudott használni. Alpár elmondása szerint a termésből akár 70-80 000 liter bor is készülhetett volna, de akkoriban körülbelül 30 000-et tudtak feldolgozni. A borászat sokáig főleg vendéglátóhelyeknek értékesített, mert az üzletláncok kiszolgálásához nem volt elegendő a felkínált mennyiség. A bővítések után már boltokkal is tárgyalhatnak.
Alpár közben tanulni kezdte a szakmát. Borászati tanulmányokat folytatott, és egy hónapot Dél-Afrikában is eltöltött szakmai gyakorlaton. Ott főként a szüret és a feldolgozás érdekelte, mert szerinte a borkészítés egyik legfontosabb pontja az, hogyan kezelik a szőlőt a betakarítástól kezdve.
A Brindza Borászat Topolya szélén, tanyasi környezetben működik. A bor mellett a vendégfogadás is része a családi vállalkozásnak: kóstolókat és pincelátogatásokat szerveznek, szálláslehetőséggel. Alpár mostani tervei ebbe az irányba illeszkednek: a bor, a vendéglátás és a párlatkészítés idővel szorosabban is összekapcsolódhat. A nagyobb beruházás azonban már nem a régi keretek között valósult meg. Alpár beszélt az új birtok fejlesztéséről, ahol ma már mintegy 15 hektár szőlőjük van. Oda került az újabb, nagyobb borászati kapacitás is. A korábbi 130-140 négyzetméteres tér helyett ma nagyjából 700 négyzetméteren dolgozhatnak, a feldolgozási kapacitás pedig 120 000 liter körülire nőtt.
A bővítés nem csak a bor miatt volt fontos. A család időközben az égetett szeszek irányába is elindult, ezek közül pedig most a brandy kapja a legnagyobb figyelmet. Az első hordó borpárlatot még 2012-ben tették félre. Nem kiforrott üzleti terv állt mögötte, inkább kíváncsiság: úgy voltak vele, meglátják, mi lesz belőle. Később, 2015-ben is került hordóba párlat, majd hosszabb szünet után, 2019-ben Alpár szerepvállalásával merült fel újra a téma.
A brandy számára külön márkát szeretnének kialakítani. Alpár önálló termékként tekint rá, melynek saját arculatra és történetre van szüksége. A kiindulópont mégis ugyanaz, mint a bornál: jó szőlőből jó bort kell készíteni, abból jó párlatot, utána pedig következik az érlelés. A hordó, a fa típusa, az idő és a technológia mind beleszól abba, milyen lesz a végeredmény. A legfiatalabb brandynek is legalább egy évre van szüksége, de bizonyos italok több évig készülnek. Alpár fiatalabb és idősebb kategóriákban is gondolkodik, a hosszabb érlelésű italok között akár tízéves távlatban is.
A Rohonczy Gedeon Mentorprogram egyéves szakmai mentorálási program. Helyi élelmiszeripari mikro-, kis- és középvállalkozásokat, valamint mezőgazdasági termelőket segít abban, hogy jobb minőségű helyi termékeket fejlesszenek, illetve juttassanak piacra. A program ezzel a családi gazdaságokat és a szülőföldön való boldogulást is erősítené. A résztvevők nem pénzt kapnak, hanem személyre szabott szakmai iránymutatást. Alpár elsősorban a brandy miatt jelentkezett. A borászatban már biztosabban mozog, a brandy világa viszont teljesen új terület számára. Ehhez keresett olyan szakmai segítséget, amely nem általános tanácsokat ad, hanem konkrétan a termékre, az arculatra és a piacra figyel. Mentora Hernyák László, az etyeki Hernyák Birtok alapítója lett, aki borokkal, pezsgőkkel és érlelt párlatokkal is foglalkozik. A közös munka nem online megbeszélésekre épül, hanem személyes találkozásokra. Alpár járt már Etyeken, Hernyák is meglátogatta őket, és rendszeresen egyeztetnek. A brandy fejlesztésénél ez különösen fontos, mert kóstolni, összehasonlítani, címkéről és történetről beszélni hatékonyan csak személyesen lehet.
A munka három fő irányban halad: termékfejlesztés, arculat és történet. Dolgoznak a néven, a címkén, a színeken és azon is, hogyan lehet a brandy mögé olyan hátteret tenni, amely illik a Brindza család borászati múltjához, de közben önálló termékként is megáll.
Az első jelentősebb próba a Capriolo cég fennállása 30. évfordulójának megünneplése lehet. A rendezvényen 250–300 vendéggel számolnak, és Alpár szeretné, ha ott már meg tudnák mutatni a készülő terméket. Ilyen közegben gyorsan kiderülhet, jó irányba tart-e a fejlesztés.
A borok piaci útja közben tovább épül. Alpár szerint az üzletláncokkal való tárgyalásnál nemcsak az ár számít, hanem az is, mekkora mennyiséget tudnak felkínálni, illetve milyen kereskedelmi feltételeket vállalnak. Egy kisebb borászatnak ehhez is alkalmazkodnia kell.
A hosszabb távú tervek túlmutatnak a palackozott termékeken. Alpár a nagyobb birtokon olyan helyet szeretne kialakítani, ahová a vendégek akár két-három napra is eljöhetnek. Az elképzelés szerint a látogatók megnézhetnék a borászathoz és a párlatkészítéshez kapcsolódó tereket, kóstolókon vehetnének részt, és minden napra jutna valamilyen program.
A brandyt sem tömegtermékként képzeli el. Hosszabb távon évente legfeljebb 15 000 palackkal számol. Ez már látható mennyiség, de még kezelhető ahhoz, hogy a termék megőrizze minőségi jellegét. A cél nem az, hogy minél több palack készüljön, hanem hogy a brandy felismerhető legyen, és önállóan is helyet találjon a piacon.
A Brindza Borászat most olyan szakaszban van, amelyben az előző generáció és a fiatalabb nemzedék tervei egyszerre vannak jelen. Brindza Ferenc elindította a borászatot, Alpár pedig nagyobb kapacitással, saját párlattervekkel és tudatosabb márkaépítéssel folytatná a munkát. A feladat: jó brandyt készíteni, piacot találni neki, és megőrizni azt a családi jelleget, amelyből az egész történet elindult.



