Kistermelők harca az időjárással

Kevés bevételt, de saját termést hoz a családi gyümölcsös

Bizonytalanul tekintenek a jövőbe a vajdasági gyümölcstermesztők, hiszen az utóbbi évek kedvezőtlen időjárása, így a jelenlegi enyhe tél sem jelez jót az ágazatban. Egy gyenge szezon pedig nagy érvágás lehet az olyan gazdák számára is, akik csak kis területen, főleg saját részre termelnek gyümölcsöket.A csókai Piri házaspár is ilyen cipőben jár, több mint húsz éve gazdálkodnak háromnegyed holdon a Pánában. Zoltán egyszerűen „nadrágszíj” gyümölcsösnek hívja a gazdaságot, hiszen földjük egy hosszú sávban nyúlik el Szanád alatt.– 1999-ben örököltük ezt a gyümölcsöst, addig különösebb közünk nem volt hozzá. Hogy őrizzük a feleségem apjának emlékét, és kipróbáljuk magunkat ebben is, megtartottuk. Ahhoz azonban kevés, hogy valódi haszon legyen belőle – magyarázta Piri Zoltán, aki nejével, Mariannával együtt munka mellett, pontosabban munka után foglalkozik a kinti gyümölcsfákkal. Ezekből pedig szinte mindenféle van a korai cseresznyétől a naspolyáig. Főleg pálinkát, lekvárt és aszalt gyümölcsöt készítenek a termésből.– Tavaly a legnagyobb problémát nálunk is a szárazság jelentette. Azt hinné az ember, a meleg jót tesz a gyümölcsösnek, de akkora mértékű, ami legutóbb volt, már nem. Májustól szeptemberig nem esett az eső, még a gaz sem nőtt, szúnyog sem volt, ami szinte hihetetlen. Az alma például megállt a fejlődésben, több fa hőgutát kapott – összegzi negatív tapasztalatait a családfő, majd hozzáteszi, hogy az enyhe telek és a májusig elhúzódó talaj menti fagyok hasonlóan nagy kárt okoznak. Emiatt sárgabarackjuk már éve óta nem terem, sőt a 2021 őszén ültetett 8–10 facsemetének is több mint fele kiszáradt a szélsőséges időjárás miatt.Elmondták, hogy fagy- és jégvédelemmel nem foglalkoznak, mivel túl kicsi a terület ahhoz, hogy ilyen befektetésekbe bonyolódjanak, egyszerűen nem kifizetődő. Főként a természetre bízzák a dolgokat, egyedül egy kis permetezés az, amit nem tudnak nélkülözni az egészséges termés érdekében. Ahol tudnak, ott árnyékosítással védekeznek a tűző nap ellen, ám ezt a szomszéd birtok növényei is megteszik helyettük, ha akarják, ha nem, hiszen az elhagyatott területen fék nélkül nőnek a vadhajtások. Marianna és Zoltán is ugyanazt a lelombozó tényt állapította meg, miszerint sokan nem foglalkoznak már a kisebb gyümölcsösökkel, környékükön is számos földterület elhanyagolt, a tulajdonosok érdektelenek, az új gazdák pedig az első kudarcok után befejezik a termelést.Piriék házi pálinkájukkal már szélesebb körökben is megmutatkoztak. Gyakori résztvevői a térségi gazdanapoknak és termelői kiállításoknak. Főleg körtéből, kisebb mennyiségben birsalmából főznek, emellett kínálatukban ott sorakozik a meggy-, szilva-, alma-, birsalma- és a barackpálinka is.A családban voltak elképzelések azzal kapcsolatban, hogy a gyümölcsök eladásával foglalkozzanak, de ehhez egy hűtőházra is szükségük lett volna, amely ekkora mértékű termesztésnél szintén nem éri meg. A megfelelő eszközök és források segítségével azonban a fejlődés sem áll távol tőlük. Hat éve a Prosperitati-pályázat segítségével egy kisebb traktorra tettek szert, és a jövőben is élnének a hasonló lehetőséggel.Arra a kérdésre, hogy a szerény bevételek és a viszontagságos időjárás okozta veszteségek mellett mennyire éri meg ezzel foglalkozni, Zoltán adott választ.– Jó kérdés, de megéri. Az a fáradtság, ami a munkában töltött idő alatt, a számítógép előtt ülve éri az embert, kinn a gyümölcsösben pihenhető ki. Rekreáció és pihenés is egyben. Az az élmény pedig, amikor az ember kimegy, és megnézi a gyümölcsösét, leveszi saját termését a fáról, boltban nem vehető meg.