Családi ötletből díjazott borászat: így építkezik a vajdasági Klinocki György

Egy közös ebédhez kínált saját bor ötletéből nőtt ki Klinocki György családi borászata, amelynek borait a „Legjobb Vajdaságból” védjeggyel ismerték el. A két és fél hektáron gazdálkodó vállalkozás saját szőlőt dolgoz fel, támogatások segítségével fejleszti ültetvényeit és gépparkját, a borkóstolók mellett pedig rendezvényekkel is bővíti tevékenységét. A borász szerint a piacon ma már a minőség a megmaradás alapja.

Klinocki György és családja számára a szőlő nem volt ismeretlen világ: a borász elmondta, hogy gyermekkorában a szüleinek is volt ültetvényük, azt azonban később eladták. A családi hagyomány újraélesztését az idősebbik fia kezdeményezte 2012-ben, egy egészen hétköznapi igényből kiindulva.

Fuvarozással foglalkozó fia azt szerette volna, hogy amikor ebédre vagy vacsorára összehívja a sofőrjeit, jó saját borral kínálhassa őket. Ebből született meg az első telepítés ötlete, majd fokozatosan a ma már két és fél hektáros szőlőbirtok – idézte fel a kezdeteket Klinocki György.

A borászatot fiával közösen vezeti. A fehér fajták közül olaszrizlinget, chardonnay-t és szürkebarátot, a kékszőlők közül kékfrankost, cabernet franc-t és cabernet sauvignont termesztenek. A gazdálkodás alapelve, hogy kizárólag a saját termést dolgozzák fel: szőlőt sem el nem adnak, sem nem vásárolnak, így a készülő bor mennyiségét az ültetvények hozama határozza meg – mondta a borász.

Munkájukat a vajdasági autonóm tartomány illetékes titkársága a „Legjobb Vajdaságból” védjeggyel ismerte el. Klinocki György elmondása szerint a minősítést boraik jó szereplésének köszönhetően kapták meg.

A vállalkozás fejlődésében fontos szerepet játszottak a Prosperitati támogatásai. A borász arról számolt be, hogy segítségükkel két olyan gépet is be tudott szerezni, amelyet önerőből nem tudott volna megvásárolni. Az egyik a szőlő oldalhajtásainak eltávolítását, a másik a növényvédelmi munkákat segíti. Később az új telepítésekhez és a támrendszer kiépítéséhez szükséges oszlopok, huzalok beszerzéséhez is támogatást kaptak.

Klinocki György hangsúlyozta, hogy a fejlesztések mellett a borok rendszeres ellenőrzésére is figyelnek. Tagjai egy borászati egyesületnek, amely laboratóriumot nyitott; itt többek között a borok kén- és savtartalmát is megvizsgáltathatják.

Úgy fogalmazott, elmúlt az az idő, amikor elegendő volt leszüretelni a szőlőt, egyszerűen elkészíteni a bort, majd eladni. A vásárlók megszerzéséhez és megtartásához következetes minőségre van szükség, enélkül ma már nehéz érvényesülni a piacon.

A család a személyes találkozásokra is épít az értékesítésben. Boraikat bemutatókra, városi és falusi boros rendezvényekre viszik, hogy új fogyasztókkal ismertessék meg őket. Klinocki György tapasztalatai szerint Szerbiában az elmúlt tíz-tizenöt évben a bor háttérbe szorult a sör és a tömény italok mellett. Saját boraikat elsősorban a magyarok lakta területeken tudják sikeresen értékesíteni – tette hozzá.

A vendégfogadás közben önálló üzleti lehetőséggé vált. A borkóstolóknak kialakított teremben születésnapokat és kisebb lakodalmakat is rendeznek. A korábban hatvanfős helyiséget kibővítették, így már mintegy 95–100 vendéget tudnak fogadni úgy, hogy a tánchoz és a szórakozáshoz is maradjon hely – ismertette a borász. Hozzátette, a rendezvények zenei kínálatát is a vendégekhez igazítják, magyar és szerb társaságokat egyaránt fogadnak.

A borászat mindennapi feladatait hárman látják el, a nagyobb munkákhoz, elsősorban a szürethez pedig további munkásokat hívnak. Klinocki György kiemelte, hogy a közös munkában nem a nemzetiség számít: magyar és szerb munkatársakkal egyaránt dolgoznak.

A folytatást is családi keretek között képzeli el. Elmondta, ameddig ereje engedi, részt vesz a munkában, később pedig a fiaira bízná a vállalkozást. Abban bízik, hogy idővel a fiatalabbik fia is csatlakozik, és közösen viszik tovább a borászatot.