El Kavillo, melynek nem kell cégér

Kavilló a csend és a nyugalom oázisa, ahol színes növény- és változatos állatvilág található. A másfél száz fős településről sokaknak azonnal a Tanyaszínház jut eszébe, azt azonban kevesebben tudják, hogy a faluban kiváló minőségű meggybor készül, mely az El Kavillo elnevezést kapta.

A ’80-as években Borsos József nagytatája, Szabó Sándor építész Bácsfeketehegyen dolgozott, és onnan hozott Kavillóra néhány meggyfát. Elültette őket a falu végén lévő háza előtt, és mire legénnyé cseperedett, ezek a fák jócskán terebélyessé váltak.— A fák permetezés nélkül is szépen teremtek. Hajtásaikat a szüleim és a nagyszüleim szétosztották a szomszédok között, és minden ház előtt három-négy meggyfa került a földbe. Gondoztam őket, tizenkét-tizenhárom éves fejjel már a fa tetejéről ráztam a meggyet, majd pálinkát készítettem belőle, így zsebpénzre tettem szert. Volt olyan év, amikor tizenkét fa terméséből 100 liter pálinkát főztem ki. A minőségi pálinkát nem becsülték eléggé, így kénytelen voltam áron alul eladni, mivel a zsebpénzre szükségem volt. Akkor még nem fogyasztottam az italból, így nem tudtam, mit csináltam, viszont kedvező visszajelzéseket kaptam. Nagyobbacska koromban rájöttem, hogy a meggyel mást is lehet kezdeni — mondta József, aki az első kazán pálinkát tizenkét évesen a kavillói fákon termett eperből főzte.Egyik ismerősének a nagyapja bort csinált a marella nevű meggyből, és ő tanácsolta Józsefnek, próbálja ki a meggybor készítését. 2017-ben nagyobb mennyiségű, kiváló minőségű meggyet rázott le a fákról, melyből 150—170 liter meggybort állított elő. Baráti körében közkedveltté vált a nedű, ajándékozásra is jutott belőle, és a következő évben már 1000 liter meggybort készített. Ebben az évben a száraz borral aranyérmet nyert a temerini borfesztiválon gyümölcsbor kategóriában, a félédes El Kavillo pedig a dobogó második fokán végzett. 2018-ban a földieperborral ért el második helyezést, egy évvel később a vadas meggyborral bronzot nyert.— A kavillói meggybornak nincs különösebb titka. A meggyet teljesen érett állapotban használjuk fel, akkor adja ki az igazi ízét, színét, cukortartalmát. A termést tiszta nejlonra rázzuk, összegyűjtjük, kiválogatjuk az ágdarabokat, a leveleket és a csutkát, tiszta csapvízzel megmossuk, majd összezúzzuk. Az évek során kitapasztaltuk, pontosan hányadik napon préseljük le. Átalakítottunk két hagyományos, kézi, fából készült szőlőprést, ezáltal sokkal könnyebbé vált a munka. A préselés által nyert lét üvegballonokban érleljük. Nagyon fontos a fejtés. Az indulóban lévő bor minőségét befolyásolja a salakanyag, ezért a bort idejében le kell venni erről a leülepedett salakanyagról. Minden évben szert teszünk újabb ismeretekre, egyik napról a másikra nem tanulható meg a meggybor készítése — mondta.Kiállításokra az utóbbi egy-két évben nem járnak, mivel háztól és kisebb körutak alkalmával értékesítik az évente készített 1000—1500 litert, de a külföldön élő ismerőseik is szívesen visznek magukkal a különlegességből. A száraz és a félédes bor mellett József vadas meggybort is készít.— A ’80-as években a közelben lévő, azóta elhagyatottá vált mezőgazdasági vállalat gyümölcsöseibe vadmeggycserjéket telepítettek. Egyik ismerősöm mondta, aki vadalanyokat állít elő, hogy a gyümölcs húsát próbáljuk meg hasznosítani. Megkóstoltam, és megtetszett a vadas íze, majd bort készítettem belőle. A tiszta vadmeggyborból csak gyűszűnyi mennyiséget érdemes fogyasztani, annyira vadas, tömör. A meggyből és a vadmeggyből készült bort néhány éve vegyítem. Nem mindegy, hogy a vegyítés az érlelődés melyik fázisában történik, pontosan megvan, mikor kell összekeverni őket, mikor kapnak egy igazán különös ízt. A bor 20% vadmeggyből és 80% marellameggyléből áll, mely később borrá válik — emelte ki József, hozzátéve, hogy az öt- és a hároméves ültetvényén jelenleg 150 gyümölcsfa található.A meggyből a bor mellett vegyszermentes meggylét is gyárt, utóbbit egyelőre saját részre. Van egy kisebb hőkezelő gépe, és az újrahasznosított palackokba szőlő- és meggylevet pasztörizált. Egy biogyümölcsleveket készítő és forgalmazó zentai ismerőse segítségével 200 liter tiszta meggylét pasztörizálógéppel műanyag zacskókba töltöttek, és az ital egy kis csapon át fogyasztható.— Nagyobb mennyiségben szeretnék gyümölcslevet készíteni, majd palackozva értékesíteni. Ehhez pasztörizáló- és préselőgépre, valamint magozóra lenne szükségem, melyek több ezer euróba kerülnek. A berendezésekre pályázni szeretnék — a családi házra is a Prosperitati Alapítvány segítségével tettem szert —, és terveim között egy kisebb feldolgozóüzem létesítése is szerepel. A faluban és a környékén rengeteg gyümölcs kárba vész, mert nem dolgozzák fel. A vadnövényekben is vannak lehetőségek, hiszen az emberek szeretik a vegyszermentes termékeket. A vadszilvából is kapható 100 százalékos gyümölcslé, mely sokkal finomabb és egészségesebb, mint a boltokban vásárolt termékek. Az igazi gyümölcslevet hosszan lehet ízlelni, íze és aromája is van. Nemcsak a borfogyasztó réteget szeretném megszólítani, hanem a gyümölcslékedvelőket is, hiszen a szülők szívesebben adnak gyermeküknek természetes alapanyagból készült gyümölcslevet — állapította meg.József több mint száz sörös- és szódásüveg tulajdonosa is. A gyűjtemény nagy része a Trianon előtti időkből származik. Nagy-Magyarország területén rengeteg sörfőzde, sörraktár és szódaüzem működött ezen a vidéken. A padlásokat járva gyűjti a régi üvegeket, de gyakran cserél hazai és magyarországi gyűjtőkkel.— Sokan nem becsülik a régi üvegeket, pedig a történelmünk részei. Érdekes egy üvegből levezetni, majd a dédunokával arról beszélgetni, hogy a tatának hol volt a sörfőzdéje, vagy a padlásokra felmászni, és régi ereklyéket fellelni. A szomszéd faluban sikerült néhány szódást felkutatnom, a padlásokon több üveget találtam. Az egyik szódás unokája jelentkezett, hogy a családi ereklyét átvenné tőlem. Természetesen átadtam neki, hiszen ez nem a profitról szól, őseink felkutatásán van a hangsúly. Leginkább a magyar címeres és feliratos sörösüvegek vonzanak — mondta József.A kavillói családapa szeretne minél több hasonló jellegű sörös-, illetve szódásüvegre szert tenni. Akinek a padlásán ezek fellelhetőek, és nincs szüksége rájuk, jelentkezzen bátran. József szívesen felmegy a padlásra, és összegyűjti ezeket a kincseket, történelmünk apró, de jelentős darabjait.