Családi vállalkozásból szerelem

Egy szép udvar elengedhetetlen része a megfelelő fa

A péterrévei Zóni család 1968 óta vezet faiskolát, generációról generációra adva át az ehhez szükséges tudást. A több mint ötven éve űzött családi tevékenységnek köszönhetően a környéken már sokan ismerik őket, bátran és bizalommal fordulnak hozzájuk a vásárlók.A faiskola mellett Zóniék földműveléssel, jószágtenyésztéssel és iparipaprika-termesztéssel is foglalkoznak. Úgy vélik, a mai világban sokkal biztosabb, ha az ember több lábon áll és nem csak egy valamire alapozza a bevételét.A facsemeték nevelése másfél holdon történik, és a körülöttük lévő teendők elvégzéséhez már nem elég a család munkája, napszámosokat is fogadniuk kell, a munkaerőhiány következtében azonban nekik is évről évre nehezebb munkást találni.Nagyon kedves fogadtatásban és beszélgetésben volt részem a találkozásunk alkalmával. Amikor odaértem, a rendezett és szép udvaron épp egy gólya sétált keresztül, meg is mosolyogtuk a házigazdákkal. A beszélgető partnereim Zóni Szabolcs, felesége Lenke és édesanyja Magdolna voltak. A facsemetéket nem odahaza nevelik, hanem a közeli tanyájuk földterületén, így a családi ház udvarába, csak közvetlenül az értékesítést megelőzően kerülnek az eladásra váró fák. Az értékesítés szempontjából mi már későn érkeztünk, mindössze néhány facsemete árválkodott az udvaron.– Ősszel szoktuk kipalántálni az alanyokat és a következő év nyarán történik az alanyok szemzése, egy részét mi termeljük ki, a másik részét pedig vásároljuk. Az első évben alanytermelés folyik, a második évben a szemzés, a harmadik évben pedig az értékesítés. Egyszóval egy eladásra kész facsemetéhez három év munka szükséges. Mi jelenleg 350 dináros áron értékesítjük a facsemetéket, amit, ha elosztunk hárommal, megkapjuk az egy évre jutó bevételt, amibe az öntözés, a kézimunkaerő és a permetezés költségét is bele kell kalkulálnunk. Nem mellesleg, mi hivatalosan is ezzel foglalkozunk, tehát a vállalkozás költségei is egy bizonyos tételnek felelnek meg – mesélte Lenke, aki az évek során férjétől tanult meg mindent a fákkal kapcsolatban.Alapvetően gyümölcsfákkal foglalkoznak, azon belül is alma, körte, meggy, cseresznye, sárga- és őszibarack, szilva, naspolya, mandula, cserjék közül: ribizli, piszke, szeder, fekete berkenye. Néhány éve kezdtek örökzöldeket is nevelni, ami esetében a legnépszerűbb a karácsonyi időszak, illetve a tavasz, a kert rendezésének és szépítésének időszaka. Őshonos fajták is találhatóak náluk, például cigányalma, fontos alma, cukorkörte, kieffer körte, amelyek lényegesen ellenállóbbak a többi fajtákhoz képest. Régebben szaporítottak magról diófákat is, azonban az ez utáni érdeklődés lényegesen lecsökkent az évek során. Ezért inkább igyekeznek olyan fafajtákat nevelni, amelyek újabbak és kelendőbbek. Ilyenek például a szomorúbarka, szomorúeper, gömbakác, ezek az utóbbi időben trenddé váltak az udvarokban.– Legtöbb esetben a vásárlók igényei határozzák meg, hogy milyen fajtákat neveljünk. Nekünk például voltak hagyományos szétterülő tujáink, azonban jelenleg az oszlopos tujákat sokkal inkább keresik. Mutatósabbak, szebbek és kevesebb helyet foglalnak ezek a smaragdtuják. Sárgabarackból is vannak újabb olasz fajták, ezt mi is beszerezzük és leszaporítjuk, illetve az elmúlt években a késői fagyok miatt nem volt igazán baracktermés, ennek kiküszöbölése érdekében vannak olyan fajták, amelyek jobban fagytűrőek. Mi füstöléssel védekezünk a fagyok ellen, számunkra eddig ez a módszer vált be leginkább. Szalmabálákat szórunk szét a fák tövében, amik sok esetben, ha egy kicsit megáznak még megfelelőbbek, mert nem ég, hanem csak füstöl, amikor meggyújtjuk őket – tette hozzá Szabolcs, aki még a nagyszüleitől és szüleitől leste el a fanevelés csínyját-bínját.A vásárlók igényeit legtöbb esetben az időjárás is befolyásolja, az elmúlt két-három évben a sárgabarack fogyott el legelőször, az idei évben ez már némivel hanyatlott a késői fagyok miatt.A Zóni család tagjai a környező piacokon is megtalálhatóak, de az otthonukban is szeretettel fogadják az érdeklődőket. Tavasszal és ősszel Moholon, Adán, Zentán, Óbecsén, Topolyán és Csantavéren biztosan megfordulnak. A faiskolát évente körülbelül legalább hússzor kell kapálni a gyomnövények miatt, és azért is, hogy ne vesszen el a nedvesség, ne száradjon ki a föld. Rendszeres locsolást és trágyázást igényel, így folyamatosan folynak a munkálatok a péterrévei család tanyáján és udvarán egyaránt.Néhány éve kezdtek el fenyőkkel foglalkozni és úgy vélik, azokkal könnyebb a dolguk, mint a gyümölcsfákkal.– Az örökzöldek esetében egyszerűbb a folyamat, nincs szemzés, a palántákat elpalántáljuk, évente körülbelül kétszer permetezzük, azonban a vízigénye nagyon nagy, és sűrűn kell kapálni is. Az egyméteres tuja kitermeléséhez körülbelül négy-öt év szükséges. Jelenleg tifonnal öntözünk, de a közeljövőben szeretnénk majd áttérni a mikrofejes öntözésre, a vízmegtakarítás érdekében. Földlabdával áruljuk a tujákat, amikre tavasszal van a legnagyobb kereslet, amikor megkezdődik a jó idő és a vásárlók elkezdik szépítgetni a kerteket. Vannak azonban törpe tujáink is, amiket cserépben árulunk, azok egész évben kaphatóak – mondta Szabolcs.Mindenki maga dönti el, hogy ősszel vagy tavasszal szeretne fát ültetni, a növények szempontjából az őszi faültetés a megfelelőbb. Ha a növény még a talaj menti fagyok előtt földbe kerül, van ideje felkészülni a hideg télre. Tavasszal sokkal gyorsabban megindul a vegetáció, a hajtások erősebbek lesznek és a rügyek időben kipattannak, így sokkal lendületesebb lesz a facsemete növekedése. Nem mellékes az sem, hogy az ősszel elültetett facsemete egy évvel előbb fog virágozni és termést hozni, mint a tavasszal elültetett társaik.